Húzod itt nekem az orrodat, thhe?! Neked semmi sem elég, mindent leszarozol, 27-én meg veled nyit a pláza, ahogy fintorogva visszacserélsz mindent! Jó dolgotokban ez lett a hobbitok, a szarozás az.

Na most ezzel a CASIO-val például mi a bajod, tényleg? Azelőtt egy hangár méretű komputer kevesebbet tudott, egy ilyen precíziós műszerrel Holdra szállást vezényeltünk le, te meg épp hogy nem nevettél a Feri bácsiék képébe, amikor kibontottad, hát én szégyelltem magam helyetted is, öregem. Megpróbálta elmondani a telefonkönyv funkciót belőle, te meg internetről hadoválsz neki, én értem, hogy ott is lehet, de legalább meghallgattad volna. Kiveszett belőletek már a tisztelet teljesen.

Tudod mit kaptam én annyi idős koromban, mint te? Hát egy lófaszt, azt. Az volt az ajándék, hogy aznap nem mentünk vagont pakolni, csak délelőtt, érted te ezt? Dehogy érted! A rendes munka mellett végigkeccsöltük az egész éjszakát, hogy legyen valami kis plusz, érted, kinn álltunk a rámpán a Fradiban, aztán hogy bele ne őrüljünk, arra gondoltunk, hogy most dolgozunk meg az új Léviszért, 2000-ért hozták be egyenesen a jugóktól. De mondjuk az még farmer is volt, azt beraktam a sarokba, ott maradt. Lehet, hogy te se lennél, ha ez nem így lett volna, az tudod-e?! Anyád elsőnek a piros címkés gatyámat szúrta ki rajtam, azt jobb, ha elhiszed. Te meg viszed vissza ezt is, merhogy slimfit, nem mint a négereké a repzenédben, hát az eszem megáll! Azoktól is csak ezt lesitek el, meg a biccsezést-fakkozást. Ja, tölts nekem is a Jeges Teából, kösz.

Na, túl régóta éltek már nélkülözés nélkül, elhittétek, hogy mindig minden lesz, sose fogy el semmi, az a bajotok, az ózonlyuk meg csak nő, de szarjatok rá, persze nem érdekes. Mi? Jó, most pont ilyen év volt, azt mondják, aztán szerinted ki ellenőrzi ezeket a számokat, he? Hát senki. Jóvan, persze, indulj csak, te, szilveszterezni nem viszed el ezt a Pirosdzsonit? Tudhatnák, hogy utálom, mint a szart, de egy házibuliban csak elfogy, ti úgyis mindent megisztok.